foto1
Szőlővirágzás ünnepe
foto1
foto1
Lillafüred, Palotaszálló évzáró gálaest
foto1
foto1
Vice vessző szentelés 2017.
1999-ben alakult Lillafüreden a Bortársaság Club, amelyből az István Nádor borlovagrend „nőtt” ki. Célunk a bor, a gasztronómia, a kultúra és a turizmus kapcsolatának fejlesztése, ápolása. Miskolc-Lillafüred mellett a festői Görömbölyi pincesor, e vidék évszázadokkal korábbi szőlőkultúrájára enged következtetni.Tovább....

István Nádor Borlovagrend

Bor, Kultúra, Örökség

Éppen minket olvas:

Oldalainkat 42 vendég és 0 tag böngészi

LÁTOGATÓK SZÁMA:

0.png4.png7.png1.png8.png
Ma:9
Összesen:4718

Visitor Info

  • IP címed: 54.221.76.68
  • Internet Böngésződ: Unknown
  • Verzió:
  • Operációs rendszered: Unknown

2017-12-14

GÉPHÁZ

A miskolci és Miskolc környéki borkultúra emlékeinek feltárására, őrzésére és terjesztésére vállalkozott, s 1999-től képviseli azt a lillafüredi központú István Nádor Borlovagrend.

Innen él legendánk, az Anjou liliommal díszített kék talárunk, az avatásokat megörökítő kódexünk. Az alakulás óta eltelt 17 év alatt több, mint félszázan viselik az István Nádor Borlovagrend lovagja megtisztelő címet. Borlovagrend kiemelkedő eseményei a minden év januárjában megtartott Vice vessző áldás, a nyár elején megrendezett Magyar Szőlővirágzás Ünnepe, a Mihály napi tűzgyújtás, a szintén novemberben megtartott évzáró gálavacsora, s a decemberi János napi borszentelés. Megtisztelő számunkra, hogy az utóbbi években a Miskolci Borbarátok Társasága, a Görömbölyi Borbarátok Hagyományőrző Egyesülete, a Miskolczi Pincék Asztaltársasága, az Avasi Borút Egyesület és a bogácsi Szent Márton Borrend is együtt ünnepel velünk egyházi és egyéb rendezvényeinken. Hasonlóan örömteli esemény számunkra, hogy az említettekkel közösen vehetünk részt a Kocsonya Farsang programjain. Igyekszünk hozzátenni a magunkét ahhoz a kultúrához, amelyet a bor, a hagyományaink és azok tisztelete kapcsol össze.

Feladatunk, hogy a Miskolchoz kötődő, borral és pincekultúrával foglalkozó egyesületekkel is tovább erősítsük kapcsolatunkat. Számunkra lényeges, hogy olyan programokat nyújtsunk Miskolcnak, amelyekkel gazdagabb és színesebb lesz a megyeszékhely, sőt a régió. Komoly terveink vannak a történelmi Diósgyőr múltjával kapcsolatosan is, hiszen gyökereink itt vannak: múltunk a pálosok szőlőbirtokaihoz és István Nádor névadónkhoz köt minket.

Egy 1313-ban megjelent oklevél említi először a szőlőt és sejteti, hogy a szőlőtermesztés a helyi mezőgazdaság fontos ága. Az említett szőlőbirtokot a Pálos szerzeteseknek adományozta Ernyefi István, a diósgyőri vár akkori ura. 1503. február 11-én Ulászló megerősíti a város korábbi borszabadalmát: „Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti.” Ekkor már nem csak a Diósgyőrt övező déli fekvésű dombok és Miskolc melletti Szinva pataktól északra fekvő dombvonulatok a szőlőkultúra virágzó területei.

A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött.
1364-ben Miskolc városát és környékét a diósgyőri uradalomhoz csatolták.  A magyar–lengyel perszonálunió megszűntével Diósgyőr vesztett jelentőségéből, innentől kezdve magyar királynék jegyajándéka és nyaralóhelye volt.


1381. november 26-án a diósgyőri várban írták alá a torinói békét,
amelyben Velence városa kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren.

A diósgyőri pálos kolostor.

A pálos kolostort az Ákos nembéli Ernye bán fia, Ákos István nádor alapította a 13. század végén. A nádor haláláig támogatta is a kolostort,  ahol kódexmásoló műhely is működött; a misekönyvet, melyet  az avasi templom részére készített egy bizonyos László mester, ma az egri levéltár őrzi. Az ország három részre szakadásának idején, 1526-ban Ferdinánd király híve, Serédy Gáspár feldúlta a kolostort, mivel az apát állítólag János király híve volt, 1549-ben pedig a diósgyőri uradalom új gazdája,  Balassa Zsigmond elpusztította a rendházat és elfoglalta birtokaikat.
Az 1700-as években a pálosok helyreállították a kolostort. II. József,  a „kalapos király” azonban feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostor épületét pedig innentől az Erdőgazdaság használta.
Oklevelek tanúsága szerint István Nádor a kolostort saját udvarháza mellett építtette, lehetséges, hogy ennek nyomaira bukkantak a régészek. Szintén 1313-ban kapta meg a diósgyőri kolostor a „leltárját” azaz:

                      "...terram populosam Chenygh vocatam prope
                      villam Gewr sitam, cum alia terra Pap Rythe..."


A diósgyőri kolostor az egész középkor folyamán kiterjedt gazdasági tevékenységet folytatott,  ennek okleveles adatai folyamatosan ismertek.  A 18.században már leírások említik a Pálos-pincét. (Nagyításért kattints a képekre)

Nem véletlen a „Barát-hegy” elnevezés sem, ahol évszázadok óta szőlő terem a déli oldalon, illetve melynek északi oldala a Pecér-völgy.

...és itt eljutottunk Miskolc történelmi pincesorainak felsorolásához, ami egy külön cikket érdemel....